Ha a férfiember kezébe kerül a flex, avagy sikító néven közismert szerszám, hirtelen igen mély átalakuláson megy keresztül.
A férfiemberben ilyenkor felbuzog az ősi vér, energia önti el tagjait és megjelenik a Dicsőséges, Keménypöcsű Acélmunkás, aki (csak hogy a szomszédok sárguljanak az irigységtől) a hátsó kertben, maradék anyagokból, amolyan hobbiprodzsektként, egy szem flexszel kivágja a Golden Gate hidat egy acéltömbből.
Aztán, ahogy száll a szikra és visít az anyag, felsejlik előtte, hogy ha így tartja a flexet, akkor az el fogja vágni a kábelt, amin a szerszám az éltető delejt szívja magába, és egy újabb átalakulás következhet be: a Dicsőséges, Keménypöcsű Acélmunkásból lesz a Dicsőséges, Keménypöcsű Acélmunkás, Akinek Villámok Szikráznak Elő A Pöcséből.
Itt nem áll meg a gondolatmenet, hanem folytatódik: a vezeték ugyan elmetsződött, de a szerszám még forog, megakad az anyagban, kiugrik a helyéről, egyet nyisszant és a Dicsőséges, Keménypöcsű Acélmunkás, Akinek Villámok Szikráznak Elő A Pöcséből helyén már csak a Flex Legújabb Áldozata áll, aki dicstelen és pöcstelen.
Na, ennek a gondolatmenetnek a végén kell elrakni a flexet a szekrény mélyére néhány évre…