Málnás Maci versei

Préda

A medve sorsa, hogy űzze a málnát.
A málna – a préda – meg menekül
tüskés bokrok rejtekébe… De
a medve bekapja, s ennek örül.

Saláta

Pirosló málna, s aranyló méz,
a medvesaláta máris kész.
Egy pici lazac is kell még…
A medve, ha ette, tettre kész!

***

A költő jegyzete: ezt a verset a költészet napjára írtam. A témaválasztás az ősi medvetoposzok legfontosabbja, az evés körül forog. Olvassatok sokat, főleg medvékről, és minden medvés műsort nézzetek meg a tévében!

Bepattan

Hátha
Máma
Számba
Málna
Bepattan!

Málnaiku

Finom a málna.
A medve nem egy bálna,
hogy planktont egyen…

A vacsorája inkább
pirosló málna legyen.

***

A költő tudja, hogy ez formailag inkább egy tanka, mintsem haiku, de milyen furán hangzana már, hogy "Málnanka"…

Lassan, merengve

A medve merengve néz a tájra:
"Miért nincs minden bokron málna?…"
A medve a tájra merengve néz:
"Miért nincs a patakmederben méz?…"
A medve a tájra néz merengve:
"Miért nem ugrik lazac ölembe?…"

***

Ebbe a versbe sikerült belefoglalni mindhárom fontos medvetoposzt.

Téli versike

Veres pettyek a jeges tájba'
Azt hiszem, ez mirelit málna.
Nem baj, az is jó lesz máma…

Kiabálós

A medve, ha látja,
hogy elfogy a málna,
mérgében, dühében
hangosan kiáltja:

"HÁT EZ MEG MIFÉLE DISZNÓSÁG?!"

Gömbölyű blues

Pirosló málna tölti be az elmém,
mézzel s lazaccal együtt szeretném.
A két mancsommal tömném be a számba:
először a hal és méz, végül meg a málna.
S ha a medvepocak elég gömbölyű,
nem lehet az élet más, csak gyönyörű…

***

Ha valaki szeretné, lehet énekelni egy blues-körre, bár egy versszak egy nótához kevés, mint télen a málna…

Hakapeszi

Kávébabból lesz a zacc.
Kedvenc halam a lazac.
A kávé keserű, nem szeretem,
de a lazacot mind megeszem…

…ha kapok.

Umcacca

Málnának medve, medvének málna,
Ettől szép a medve s a málna álma.
Medvének málna, málnának medve,
Ettől jó a málna s a medve kedve.

***

Ha szépen éneklitek, biztosan kaptok málnát. Ha nem kéritek, adjátok nekem.

Kitalálós

Bokrok között rejtező,
Piros, bogyós, frissítő,
Medvéket lelkesítő.
Mi lehet az?
(Hát a málna!)

Ha úszkál a patakban,
A hátán a fény megcsillan…
Előlem el nem illan!
Mi lehet az?
(Hát a lazac!)

Méhektől, ha elveszem,
Ragacsos lesz a kezem,
De azért mind megeszem.
Mi lehet az?
(Hát a méz!)

Pálgium

Már egy hete csak a málnára
gondolok mindíg, meg-megállva.
Megpakolt kosárral ölemben,
Tömtem a számba befelé serényen…

Behuppan

Szegény medve, nincs málnája,
De a száját nagyra tátja –
Ha arra jár egy kóbor málna,
Behuppan jól a szájába!

***

Hosszú málnátlan és terméketlen időszak után a Költő újra akcióba lendül!

Nyári vihar

A virágos réten, ha nyáron szétnézek,
Zümmögő méhecskék gyűjtik a mézet.
Az erdő szélén halkan surran a patak,
Benne a lazacok vígan játszanak.

Semmi sem zavarja a békés tájat,
De a vihar magára nem sokat várat –
Mert jaj, szörnyű sötétség szakad a világra,
Ha nem kerül gyorsan málna a számba!

***

Kaptam málnát, nem kell félnetek… És ez már a tizennegyedik versem! Lassan keresnem kell egy szépirodalmi könyvkiadót…

Bennszorul

A szó bennszorul, s a nyelv megakad,
mert nem jön az éltető málnadarab.
De mert nemesb a lélek, ha tűri balsorsát,
a medve csak hallgat – s várja a málnáját.

***

Mi, medvék, szeretjük a klasszikusokat – a málnát azért jobban…

Két pofára

Akkor a legjobb a málna,
ha jut legalább két pofára,
s a levétől ragad a mancsom –
soha többet nem mosakszom!

***

Nekünk, medvéknek nem is kell mosakodni, mert amikor a patakban pancsolunk lazac után, lejön a kosz mindenhonnan...

A nagyon vén medve dala

Kéne még nekem egy utolsó málna,
nem tegnap, nem holnap, hanem még máma',
hogy gyorsan tömhessem be a nagy számba.
Utána?… Már lekapcsolhat a lámpa.

***

A borongós, hideg, málnamentes téli időjárás nem tesz jót a hangulatnak, de meghozza a költők költési kedvét.

Nindzsa-árnyék

Elmúlt a nyár, elmúlt a málna,
a méz is csak várat magára,
s mert a kert végében nincsen patak,
lazac sincs, pedig az is jó falat.

Hát féljenek a szomszédban a macskák,
akik a halszagú eledelt kapják!
Átosonok a szomszédba, mint egy nindzsa-árnyék
és… kiürítek minden macska-tányért!

***

Ne féljetek, nem fanyalodom macskaevésre (bár az egyiken van elég husi). Viszont a halszagú macskaeledelt nem vetik meg a medvék sem.

Maszat

Talán ma lesz málna
kenném a bundámba
maszatos mancsom

piroslón a számba
dobálnám zsákszámra
s nem mosnám meg arcom

***

Jujj, de régen írtam bármit is… De most itt a tavasz, kikelet, napsugár (na jó, épp be van borulva, de ez csak valami tévedés lehet), virágoznak a málnabokrok – bizony ez sok jóval kecsegteti az álmos medvéket! No meg a költészet napja is ma van, ami már máskor is meghozta az ihletet, MM most is meglátogatott (MM = MálnaMúzsa)...

Medve-program

10 gimme málna
20 goto 10

***

Ez a versem nagyon modern, nagyon korszerű, így biztos, hogy nem nyeri el mindenki tetszését, de a témaválasztás mélysége, a versben felrejlő lehetőségek megdobogtatják minden medve szívét.

Nem a...

Nem finom a brokkoli,
a kukába dobom ki…
Inkább málnát adjál nékem,
vagy lazacot, kérlek szépen,
de a méz is nagyon jó,
egy medvének az való…

…nem a brokkoli.

Hiszek

Ursa Major megmondta,
málna kell az arcomba.
Hiszek Ursa Majornak,
málnát eszek egész nap…

***

A medvehit alapja a málna-lazac-méz szentháromságot a hasába tömő, mindig éhes Ursa Major, a Nagy Medve. A medvék hisznek neki, hiszen egy medve, aki az égen lakik, csak okos lehet. Amikor egy medve meghal, Ursa Minorrá, Kis Medvévé válik és az is marad, egészen a következő medve haláláig, aki leváltja. Ez szomorúnak tűnhet, de nem az, mert így minden medve lepacsizhat Ursa Majorral és eldiskurálhatnak a hasukban tátongó űrről, amit rengeteg málnával, lazaccal és mézzel kell feltölteni. Ha meg már jó sokat ettek, akkor csillagokat pukiznak, ettől lesz szép az éjszakai égbolt (igazándiból a Tejutat sem Tejútnak kellene hívni, csak a másik neve nem lenne valami szép… ).

Essen

Málnabokrok rejtekében
medve fekszik, kérem szépen.
Mire vár? Hát mire várna?

Hát hogy
málna essen a szájába!

***

A magyar költészet napja alkalmából fogadjátok szeretettel ezt a zsengét a mostanság erősen múzsamentes költőtől.

Medve íváskor, pataknál

Egy halom hal
hősi halált halt.
Már mind
halk szavú
és halszagú
halott –
meg is eszem
mindet
legott.

***

Már nem is emlékszem, mikor írtam utoljára bármit is, szóval ideje volt…