muszáj

Az élet egy nyomorult szinuszgörbe. B@ßódjon meg minden minimumpont...

érzem hogy baj van
hogy a belőlem áradó indulatban
egyre messzebb sodródunk
egymástól

érzem hogy távolodsz
már nem mosolyogsz rám
már nem ragyogsz
mintha lassan magunkhoz térnénk
az álmunkból

érzem hogy én is lassan
távolodok tőled
mert nekem nem elég a maradék
ami nekem marad belőled

    az egyetlen áll közénk
    aki közénk állhat
    nem látom a kiutat pedig
    végiggondoltam jó néhányat...

        gyűlölöm ezt az érzést
        és megvetem magam érte
        de nem tehetek róla
        hogy üvöltenem kell az égre

        nem tudom mi történt
        csak azt tudom hogy fáj
        de együtt továbbléphetünk
        érzem hogy muszáj

semmiért sem dobnám el
amit már nekem adtál
semmiért sem dobhatod el
amit tőlem kaptál

        gyűlölöm ezt az érzést
        és megvetem magam érte
        de nem tehetek róla
        hogy üvöltenem kell az égre

        nem tudom mi történt
        csak azt tudom hogy fáj
        de együtt továbbléphetünk
        ha érzed hogy muszáj

        érzed még hogy muszáj?...