upir

Eszembe jutott egy kép: egy upir ül a kripta ajtajában és várja a felkelő Napot. Tudja, hogy az meg fogja ölni őt, de csak vár. Kicsoda az utolsó upir? Miért akar meghalni? Ebből kiváló novellát lehetne rittyenteni, de mivel arra lusta vagyok, ezért egy dal lett belőle. És miért upir? Mert a vámpír olyan snassz...

azt hiszem végeztem
már nem jut több az életben
mindig féltem és úgy éreztem
hogy önmagam megmérgeztem

elmúlt már minden érzelem
nem maradhatott semmi sem
a mérgemet csak én nyelem
így magammal vagyok könyörtelen

hát tovább éltem gyönyörtelen
felesleges és embertelen
mert már mindenem gyökértelen
nincsen már mit elveszítenem

elragad most a félelem
magába roskad az értelem
csak vergődés a küzdelem
átlép a világ a könnyeimen

vagy csak képzelem?...

hajnalig van csak időm
de nem léphetek a fénybe
elfogyott minden erőm
már nem juthatok a révbe

hiába hullok térdre
megtagad minden isten
a hitemnek itt a vége
utána semmi sincsen

i've lost myself in darkness
i've lost myself in pain
i've lost my faith in myself
my blood turns poison in my veins

hajnalig van csak időm
de nem léphetek a fénybe
elfogyott minden erőm
már nem juthatok a révbe

hiába hullok térdre
megtagad minden isten
a hitemnek itt a vége
utána semmi sincsen

a hajnalom lesz a gyilkosom
nem segíthetek már önmagamon
nem léphetek túl az álmokon
mert önmagamat is csak álmodom

most porrá és hamuvá leszek
ahogy a napfény meggyújtja testemet
nem védi semmi már lelkemet
ezért ez a dal az utolsó
lehet...